Nagy örömünkre megjelent a BAÁRLAP című diákújság.

Fordulatos, tartalmas, rólunk - rólatok szól. Keressétek a könyvtárban és az iskola területén kijelölt helyeken.

Megjelentek a felvételihez szükséges tudnivalókat és a magyar felsőoktatás képzéseinek kínálatát összefoglaló Felvi könyvek december 15-én. A végzős középiskolások és a mesterképzésre készülő diplomások eligazodását más-más kiadvány segíti: az előbbieknek a "kék könyvek" közül az érettségizetteknek szólót, az utóbbiaknak pedig a diplomások számára készült kiadványt kell keresniük a boltokban.

A könyvtárba toppanónak mostanában feltűnik egy kis asztalka az ajtó közelében.

Ezen helyeztük el azokat a köteteket, amelyeket ajándékba kaptunk.

A következő  könyvet egy Benneteket tanító tanárnő ajándékozta a könyvtárnak, aki jó szívvel ajánlja figyelmetekbe.

Legeza Ilona könyvismertetője :

 Eleanor PORTER

AZ ÉLET JÁTÉKA

A múlt század közepébe, egy angol protestáns közösség szigorú-praktikus világába vezet Eleanor Porter egykor méltán nagy sikerű gyermekregénye, követve az árván maradt kislány élettörténetét és a játékot, amellyel élni tanít kicsinyeket és nagyobbakat.

Régi sérelmektől megkeményedve és a boldogság gondolatát is elfelejtve éli puritánul egyszerű és hasznos életét Polly kisasszony, a Harrington kastély jómódú úrnője. Napjai átgondolt tevékenységek sorával telnek, magányát csak Nancyvel, a mindenessel és Tommal, az öreg kertésszel osztja meg. Egy júniusi napon azonban megérkezik a kastélyba a kisasszony elárvult unokahúga, Pollyanna, aki jelenlétével felforgatja nemcsak Polly kisasszony, de az egész, szigorú szabályok szerint szervezett kisváros életét is. A Harrington ház úrnője hiába írja elő Pollyannának a hasznos élet szabályait, hiába bünteti meg heveskedéseiért és a szabályok áthágása miatt, a kislány alaptermészetét nem tudja megváltoztatni. Pollyanna ugyanis egy szokatlan - meghalt édesapjától tanult - játékot alkalmaz a nehézségek leküzdésére: megtalálni minden bajban és történésben azt a valamit, aminek örülni lehet.

A mindent legyőző szeretetről szól a regény; az élet feltétlen szeretetéről, amelynek - túllépve az indokolatlan, önáltató optimizmus ürességén - játékszabályait valamennyiünknek tanulni és gyakorolni kéne.
A 10-12 éves gyerekeknek jó szívvel ajánlom figyelmébe.

HANKISS János

HAJNALI HÁROM. HABFÜRDŐ

A könyv a korábban megjelent, közel azonos című mű "alapvetően" átdolgozott, bővített kiadása. A szerző szavai szerint: "Ez a könyv új. Ez nem jelenti azt, hogy "elkövetője" bármit is visszavon abból, amit a régebbiben gondolt". Műfajilag sem változott, vallomások és intelmek elegyednek az esszészerűen megírt szövegben, amelynek alapszövete a visszaemlékezés a szerző saját életére, ifjúságára, hibáira és erényeire, tűnődés életének főbb állomásain, a jázminok, a Duna-part és a magnóliák felidézése, amelyekről kedvenc városai - Debrecen, Győr és Szombathely - jutnak eszébe. Ám a könyv legfontosabb mondanivalója mégsem ez, hanem az a hatalmas mennyiségű magatartási tanács, életbölcsesség, amellyel olvasóját ellepi. Az önmagunk alaposabb megismerésére ösztönző intelmek után részletekre kiterjedő eligazítást kapunk arról, hogy miként, milyen módon viselkedjünk a legkülönbözőbb élethelyzetekben, életszerepekben (szerelmesként, felelős családfőként, barátként, főnökként stb.) Habár a szerzőt bölcsessége és elegáns stílusa átsegíti a közhelymondás buktatóin, olykor mégsem képes a banalitásokat teljesen elkerülni ("Okosan élj. De főleg szépen. Gazdagon, ne a szó anyagi értelmében"...) Mindazonáltal tanácsait - minthogy hasznosak, etikusak - jó lenne minél szélesebb körben elfogadtatni. Könyvét ezért is érdemes kikölcsönözni. Műfajtalanságánál és közérthető stílusánál fogva a kötet azokat az olvasókat sem riasztja el, kik az élet alapkérdéseivel küzdő magasművészetet, vagy a tudományos elemzéseket nem olvassák. A felületes továbbsiklás helyett meditálásra, gondolkodásra ösztönöz. S ez az ösztönzés a nyugodtabb ritmusra, tudatosabb, önismerőbb életvezetésre; még az általa felmutatott életstratégiáknál is nagyobb hozadéka a könyvnek.

legeza.oszk.hu/sendpage.php

 Keressétek ezt a nagyszerű könyvet a könyvtárban, melyet a szerzőtől kaptunk Karácsonyra! A kötet elején személyes ajánlással fordul az iskola tanítványaihoz.

 KÖRNYEZETÜNK - CIVIL SZEMMEL

DECEMBER 10. AZ EMBERI JOGOK VILÁGNAPJA

1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánította.

Elgondolkoztunk-e már arról, mit jelentenek az emberi jogok. Amikor az ENSZ Közgyűlés résztvevői kidolgozták, majd elfogadták az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, milyen cél vezette a résztvevőket? Milyen lenne ez a glóbusz, ha mindenhol maradéktalanul érvényesülnének az emberi jogok? Mit üzen a száraz jogi nyelven megfogalmazott dokumentum nekünk az egységesülő európaiaknak, vagy a jóléti államok polgárainak, a Dél Afrikai nyomornegyedek lakóinak, Ázsia elesettjeinek és kistigriseinek, vagy azoknak a millióknak, akiknek nem jut elegendő élelem, ivóvíz, akik nem tudják mit jelent az iskola, az orvosi ellátás, a létbiztonság. Megannyi válaszra váró kérdés. De nyugodtak lehetünk- e, hogy nálunk minden rendben van? Sajnos, azt kell mondjuk; nem. Magyarországon a rendszerváltást követően emberek tízezrei vesztették el munkájukat, az egzisztenciális trauma, a kilátástalan élethelyzet végül egy jelentős réteg hajléktalanságát, családok, elszegényedését eredményezte. A szegénység és a hajléktalanság megítélésében az utóbbi években jelentkező, romló tendencia eredményeképpen folyamatosan csökken a legelesettebb rétegek iránti szolidaritás, a társadalom peremén élőknek emberi méltóságot sértő megaláztatásban és kirekesztettségben van részük, alapvető emberi jogaik sérülnek. Pusztul a környezetünk, a kultúra, az oktatás és a közegészségügy helyzete folyamatosan romlik.

Az, hogy emberek alapvető emberi jogai sérülnek sem nem természetes, sem nem törvényszerű vagy elkerülhetetlen. Tudatos politikai cselekvőkészséggel, megfelelő társadalompolitikai intézkedésekkel, aktív állampolgári akarattal mindez megváltoztatható. Tegyünk érte!

Józsa Ilona

Forrás: http://www.ilonajozsa.tvn.hu/002.0002%20emberi%20jogok%20vilagnapja.html

Esztergomi bazilika

Hild József építész, akinek stílusa határozta meg a magyar klasszicista templomépítészetet.

enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/klasszicizmus.htm 

Küldd be Te is ötleted, és nyerd meg nyereményeink egyikét! A pályázat részleteit itt találod, az eddig beérkezett pályamunkákat pedig itt tekintheted meg.

Holnap délután a könyvtár ad otthont a karácsonyi díszeket készítő programnak.

Töltsük együtt a délutánt!

Minden érdeklődőt szerettel várunk 15 órakor a könyvtár olvasótermében.

1883-ban (126 éve) ezen a napon született Babits Mihály költő.

BABITS Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. - Bp., 1941. augusztus 4.):

Író, irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító. Latinos, literátus műveltségű nemesi családból származott. 1901-ben érettségizett a pécsi ciszterci főgimnáziumban. A budapesti egyetem magyar-francia szakán tanult; az utóbbit csakhamar a latinra cserélte föl. Igyekezett megismerni a modern európai irodalmat, kivált a franciát és az oroszt. Ekkor már jó ideje verselt. Négyesy László híres stílusgyakorlatain barátaival, Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával műfordítóként és költőként is megismerték. Gyakorlótanárként Baján, majd oklevelének megszerzése után a szegedi főreáliskolában tanított. 1908-ban verseit A Holnap antológia és a Nyugat közölte. 1908 nyarán tett olaszországi utazása ihlette San Giorgio Maggiore, Zrínyi Velencében és Itália című verseit, s Dante Isteni színjátékának fordítását. 1908 és 1911 között a fogarasi gimnázium tanára volt.

Életének további részleteiről a követlező honlapon tájékozódhatsz:

nyugat.oszk.hu/html/alkotok/babits.htm

Verseit is elolvashatod digitalizált formában itt:

mek.oszk.hu/00600/00602/html/