A Magyar Kultúra Napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak.
A dátum apropóját az az esemény szolgálja, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük.
Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán ezen a napon sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt sikerült megőrizni.
Január 22-e környékén nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények.
Egy - egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből.
Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kj/0/29375/1
Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívja Önöket
a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartandó nyílt napra, melynek programjai a
"Látjátok feleim..." Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig
című kiállítás köré szerveződnek.
Időpont: 2010. január 21., csütörtök
A rendezvény keretében kiállításunk egész nap ingyenesen látogatható.
Öt alkalommal (10, 11, 12, 13 és 18 órakor) tárlatvezetést tartunk.
A kiállítás katalógusa és a Nyelvemlék-mappa kedvezményes áron kapható.
A beiratkozási díjból 50% engedményt biztosítunk.
A 12. évfolyamosok figyelmébe ajánlom a következőket:
Ha még nem tiszta a kép, esetleg nem gondoltad végig a lehetőségeidet, látogass el a Felvi.hu-ra, ahol pályaorientációs szaktanácsadóval konzultálhatsz, valamint önismereti teszteket is kitölthetsz, melyek segítségedre lehetnek életpálya-terved kidolgozásában, ötleteket kaphatsz a megfelelő képzés kiválasztásához. A kérdőívek által pontosabb képet nyerhetsz magadról. Az alábbi kategóriákban tesztelheted magad: önismeret; hallgatói élet; munka, életpálya; karrierépítés. Felmérheted legfőbb személyiségjellemzőidet, képességeidet, kiderül, melyekre lehet szükséged a jövőben, s hogy milyen készségeket volna fontos fejlesztened önmagadban. Megtudhatod, mely pályára lennél a legideálisabb, milyen típusú feladatok, szerepek állnak legközelebb a személyiségedhez. Értékeli szükségleteidet és motivációs igényeidet. A Felvi szaktanácsadója pedig megválaszolja a felsőoktatással kapcsolatos kérdéseidet, eloszlatja kételyeidet, javaslataival rálelhetsz a leginkább hozzád illő hivatásra. A kapott eredmények birtokában könnyebb felmérned, valóban a számodra legtökéletesebb pályára készülsz-e.
.jpg)
A továbbiakért kattints erre a linkre:
A komárom megyei Szimő községben született, tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-től Szent Benedek-rendi szerzetes volt, ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta.
A Jedlik István néven született fiú az Ányos nevet a rendben kapta, miután Pannonhalmára ment teológiát tanulni.
Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1925-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki.
1839-ig a rend iskoláiban, majd negyven éven át a budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékén tanított. Ekkor még kevesen sejtették, hogy az ő áldásos tevékenységének döntő szerepe lesz a fizikusok új generációjának felnevelésében. 1845-ben latin helyett magyarul kezdte oktatni hallgatóit. Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként tartják számon. 1848-ban a bölcsészkar dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1873-ban tiszteletbeli tagja lett.
Foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is.
Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt. Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik.
Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve volt, illetve az ezt demonstráló egysarki villany-indító, ebben fogalmazta meg legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt a dinamó elvét. A megoldás lényege, hogy az állandó mágnesek helyett két, egymással szemben lévő elektromágnes kelti a mágneses mezőt a forgórész körül. Amikor a tekercs egyik oldala elhalad az északi pólus elõtt, metszi az erővonalakat, és áram indukálódik benne. A keret továbbfordulásával az áram elenyészik, majd a déli pólus elé érve feltámad, de az előbbivel elllentétes irányba folyik. A keret a kommutátorhoz csatlakozik, így a külső áramkörben mindig egy irányban folyik az áram.
1827-ben kezdett elektro-mágneses forgókészülékkel kísérletezni, amelyet "villámdelejes forgony"-nak nevezett. Ebben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be "csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő"-jét. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte a győri rendházban.
Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása.
Összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét.
Költögető
Mai magyar költészet általános iskolásoknak.
Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani kell.
És - megpróbálkozhatsz az írásukkal is! Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Jelentkezhetsz például kedvenc versed szövegének beküldésével. Ez a vers származhat ismert vagy kevéssé ismert költőtől vagy éppen tőled is. Készíthetsz hozzá illusztrációt is!
A csatlakozáshoz kattints erre a linkre:
A Radnóti Színház rajzpályázatot hirdet gyerekek részére: Hogyan képzeled el Szabó Magda: Bárány Boldizsár című meséjének szereplőit? Rajzold le Bárány Boldizsárt, Méhikét, Lúd Lőrincet, Borbála fodrászüzletét és küldd be a Radnóti Színház Titkárságának címére (1065, Budapest, Nagymező u. 11.), név, életkor, cím, telefonszám feltüntetésével. Az első 50 pályázó 2 db színházjegyet kap a premier előtti előadásra, a rajzok felkerülnek a színház honlapjára, és egy kiállítás keretében mindenki megcsodálhatja őket a színház előcsarnokában.A rajzokat 2010. február 1-ig várják.
A pályázók a szükséges kötetet a könyvtárban megtalálhatják.
1610. január 7.
Galileo Galilei felfedezte a Jupiter bolygó négy holdját, amiket Io, Europa, Ganimédész és Callisto neveken nevezett el.
Idézzük magát Galileit (Csaba György Gábor értő tolmácsolásában): „...a jelen ezerhatszáztizedik esztendő január havának hetedik napján, az éjszaka első órájában, midőn az égbolt csillagait néztem a távcsövön keresztül, utamba került a Jupiter. Mivel pedig igen jó műszert használtam (...), három kis csillagocskát láttam mellette állni, kicsiket, de fényeseket.”
Ha van évforduló, amit érdemes megünnepelni, akkor ezt a január 7-ét mindenképp érdemes, hiszen ez volt az a nap, amikor Galilei először észlelte a Jupiter kísérőit, ami később igencsak sok muníciót adott neki a kopernikuszi világkép melletti harcban.
2010. január 7-én este nem csak egy új világ négyszáz évvel ezelőtti felfedezésére emlékezünk a Polaris Csillagvizsgálóban, hanem bemutatjuk a Jupiternek és holdrendszerének űrszondás felfedezését is.
A Jupiter-holdak mozgása estéről estére Galilei naplójában (1610)
Mesét mondok, dí-dá-dú,
egyszer volt egy százlábú.
Hát az a százlábú állat
sorra számlálgatott minden lábat,
eredményül mennyi jött?
épp 365.
Az év minden napjára
jut neki 1-1 lába.
Egyik csupa kulimász,
a másikkal magyaráz,
harmadikkal zongorázik,
negyedikkel falra mászik,
ötödikkel mutogat,
hatodikkal cukrot ad,
hetedikkel krumplit hámoz,
nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz,
kilencedikkel az ajtót nyitja,
tizedikkel vendégeit kihajítja,
tizenegyedik csak csonka,
tizenkettedikkel ágyát bontja,
tizenharmadikat leharapták,
tizennegyedikkel fog vakmacskát,
tizenötödikkel koccint,
tizenhatodikkal pöccint,
tizenhetedikkel fociz,
tizennyolcadikkal kocsiz,
tizenkilencedikkel sántikál,
a többivel fürgén szaladgál.
Ahány lába
- mert nem dőre -
éppen annyi adománya
az újesztendőre:
minden napra jut 1-1,
a sok kicsi sokra megy.
(Weöres Sándor)
Forrás: http://koltogeto.blog.hu/
Petőfi Sándor
születésnapja
Ismerkedj meg kiváló költőnk életével, kattincs az alábbi linkre:
enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Petofi.htm
A Baárlap legutóbbi számában egy hosszú cikkben megismerkedhettünk közismert és közkedvelt történelem szakos tanárunk hétköznapjaival.
Aki Dr. Grynaeus Andrást, mint az ország egyetlen dendrokronológusát is hallani akarja, az kattintson a következő linkre:
http://web.nordtelekom.hu/
Tér-Idő - "Föld szülte fát" 2009.12.17 14:35 - 15:00 Mr1 Kossuth
Hozzászólások