Tanulással, ne félelemmel készüljünk fel

Remélem sokat segít majd ez a link a 12. évfolyamosainknak.

Örülnék, ha lenne türelmük elolvasni és a hétköznapokban alkalmazni az alábbi tanácsokat.

Kattints rá bátran: tanulasmodszertan.blog.hu/2007/02/08/igy_keszulj_az_erettsegire#more1385574

Ha egyedül nem megy...

...térj be hozzánk!

Fotó: Nagy Zsuzsanna

1902 óta Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében. Az 1906. évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal. A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben, Magyarországon. A természetvédelmi törvény 43. § (3) szerint „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”

A hasznos madarak védelme a madarak etetésével kezdődik, megfigyelésükkel folytatódik.

Forrás: Wikipédia

A ballagás kifejezés a latin ’valetans’= búcsúzó szóból ered; a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. Lassan az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás szokása; a XX. század elejére pedig általánossá vált. Az 1920-as években a Ballag már a vén diák kezdetű dalt felváltotta az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdal… Szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat, a ballagás napján pedig az iskola zászlóját követve mennek végig a folyosókon vállukon egy kis tarisznyával, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, földet és aprópénzt tesznek és elhelyezik az iskola fényképét is.

Az 1950-es években betiltották a ballagási szokásokat. Ma már nemcsak a középiskolákban, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is rendeznek ballagási ünnepségeket.

XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
2010. április 22-25.
Millenáris, Jövő Háza

A Költészet Napja alkalmából Kányádi és Petőfi verseket mondtak ma délelőtt a

2. osztályosok Pálóczyné Nagy Judit osztályfőnökkel, Porkoláb Eszter napközis nevelővel és Fuchsné Fasang Márta könyvtárostanárral.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító.

A kor református teológiai irányzatai  (puritanizmus, presbiterianizmus), a református kultúra és iskolaügy a áldozatkész pártfogója. 

1650-ben Comeniust hívta Sárospatakra.

1651-ben nyomdát alapított Sárospatakon.

1657-ben román iskolát hozott létre Fogarason. 

Érdeklődött, sőt maga is részt vett a hitvitákon. Egy személyét titokban tartó szerző gúnyirattal (Nova Transylvanica) válaszolt, Lorántffy Zsuzsanna Mózes és a próféták (Gyulafehérvár, 1641) című bibliai összeállítására. Keresztúri Pál -  személyét titokban tartva -  hasonló hangnemben felelt (Talio, 1642). A fejedelem mindkét munkát elkoboztatta, példányuk nem maradt fenn. 

A fejedelemasszony szépirodalmi műveket is ihletett (Victor Gabriella: A pataki vár gyöngye, Kecskemét, 1926;

Szentmihályiné Szabó Mária, Lorántffy Zsuzsanna, 1938, 1981).

 Forrás: Magyar Protestáns Panteon

A fejedelemasszonyról szóló cikk

 A Honismeret című folyóirat 2000/2. számában a követekező linkre kattintva olvasható:

www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000217.htm

"Csak egy nem változhatik, lelkem igazsága és méltósága. A többit szemléld részvéttel és pártatlanul."

Márai Sándor (1900. április 11., Kassa-1989. február 21, San Diego)

Bővebben: http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Marai.htm

Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt.