Kétszáz éve, 1810. június 8-án született Robert Schumann német zeneszerző, a zenei romantika egyik legnagyobb lírikusa.
Zwickauban jött a világra egy könyvkereskedő családjában, így nem csoda, ha már kiskorától két szenvedélye volt: a zene és az irodalom. Hétévesen már komponált és rögtönzött a zongorán, tizenévesen ígéretes irodalmi próbálkozásai voltak, ráadásul ő végezte egy nagy latin szótár nyomtatás előtti korrektúráját. Édesapját tizenhat évesen vesztette el, nem sokkal később nővére öngyilkos lett. Anyja kívánságára jogásznak tanult, de az előadótermeknél jobban vonzották a sörözők, a zene és a filozófia. Megismerkedett kora kiváló zenepedagógusával (későbbi apósával), Friedrich Wieckkel, majd két év után egy Paganini-koncert hatására végképp a zene mellett döntött. Zongoraművész akart lenni, de a túlfeszített gyakorlás miatt 1831-ben megbénult jobb kezének harmadik ujja (újabb kutatások szerint lehet, hogy a szifiliszének kezelésére adott higany okozta testi fogyatékosságát, és közrejátszott elméjének későbbi elborulásában is). Ezután a komponálás és a zenei szakírói tevékenység felé fordult: 1834-ben megalapította a Neue Zeitschrift für Musik című folyóiratot, amely olyan fiatal tehetségeket mutatott be, mint Brahms, Liszt, Berlioz, zenekritikáiban addig ismeretlen remekműveket fedezett fel. 1840-ben feleségül vette tanítómestere, Wieck lányát, akit tizenévesen ismert meg. Clarát apja zongoraművésznek szánta, ezért tiltotta kapcsolatukat, a fiatalok végül bírói engedéllyel keltek egybe egy nappal Clara 21. születésnapja előtt. A megtalált boldogság egy év alatt csaknem 140 dal megírására ihlette (ez volt a "dalok éve", az úgynevezett "Liederjahr"), s Schubert méltó társa lett ciklusaival, amelyekben az énekkel egyenrangúvá emelte a zongoraszólamot. Felesége sikeres európai koncertkörútjain férje darabjait is népszerűsítette, s talán az egyetlen előadó volt, aki teljesen meg tudott felelni Schumann igényeinek. Clara számára írta a-moll zongoraversenyét, amely ma is gyakran felcsendül a világ hangversenytermeiben.
Haydnról élvezetesen
Az alábbi linkre kattintva érdekes,
újszerűen tálalt ismereteket találsz az OSZK honlapján.
haydn.oszk.hu/html/hiresseg.htm
A könyv és az olvasás ünnepe
Budapest, 1956. március 27. – Budapest, 2010. május 28.
Könyvei:
Darvak (regény, 1979)
Szerelmem, útközben (regény, 1983)
A kétbalkezes varázsló (meseregény, 1984)
Lakótelepi mítoszok (novellák, 1984)
Doktor Minorka Vidor nagy napja (meseregény, 1985)
Borz a sámlin (mesék, 1986)
Viola violával (mese, 1986)
Törzsi viszonyok (novellák, 1990)
Érzékeny utazások Közép-Európán át (regény, 1991)
A Félőlény (meseregény, 1991)
A női partőrség szeme láttára – három komédia (színművek, 1992)
A bogárnak mindegy (novellák, 1993)
New-Buda (színművek, 1994)
B. B. kalapja (novella, 1998)
Bor (novella, 1998)
Forma 1. (novella, 1998)
Láncos bomba (novella, 1998)
És very very a dobot a rózsaszín plüsselefánt (novellák, 1999)
BÁLDOR (novellaciklus a szerző gyermekeiről, 1999)
Bélyeggyűjtemény (100 bélyegméretű történet, 1999)
A Bölcs Hiánypótló (meseregény, 2005)
Csikágó (gangregény, 2006)
Közhírré tétetik...
...hogy 2010. június 3-án 16.30 órakor mulatság tartatik!
A 7.b osztály kommunikációs csoportja bemutatja:
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című darabját.
A szereposztást, a részleteket keresd a könyvtárban!
Száz évvel ezelőtt, 1910. május 28-án hunyt el a magyar irodalom egyik legismertebb és legközkedveltebb írója, Mikszáth Kálmán.
A palócok mesélő kedvű krónikása a Nógrád megyei Szklabonyán született 1847. január 16-án. Már diákként írogatott, Gyula vitézről szóló balladájával díjat is nyert. Anyja akaratának megfelelve jogi stúdiumokat folytatott Győrött, majd Pesten, de diplomát nem szerzett, ehelyett Balassagyarmaton esküdt lett Mauks Mátyás szolgabíró mellett, s folyamatosan írt.
1873-ban - minden szülői tiltás ellenére - feleségül vette a szolgabíró lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek. Itt csapások sora érte őket: Mikszáth saját költségén kiadott kötete visszhangtalan maradt, az író adósságokba keveredett, meghalt pár napos gyermekük, s Ilona is megbetegedett. Ilona végül visszaköltözött szüleihez, s 1875-ben el is váltak.
Mikszáth ezt követően előbb az ellenzéki Budapesti Napilap, majd 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa lett. Az itt töltött csaknem három év kedvezően alakult számára, kedvére írhatott, senki nem korlátozta, s a szegedi közönség is megszerette. Újult erővel tért vissza Pestre, ahol a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1881-ben megjelent A tót atyafiak című kötete, s tagjai közé választotta a Petőfi Társaság. 1882 elején megjelent A jó palócok, s a két novellagyűjtemény végre meghozta számára a régóta várt sikert. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, anyagi helyzete javult, így újból megkérte Ilona kezét, s 1882 decemberében ismét házasságot kötöttek.
A novellák mellett nevét ismertté tették szatirikus hangvételű publicisztikái, parlamenti tudósításai is, 1887-ben a Szabadelvű Párt támogatásával ő is bekerült az ország házába. Tagja volt a Tudományos Akadémiának, elnöke az 1896-ban alakult Budapesti Újságírók Egyesületének. Szerkesztette a Franklin Kiadó Magyar Regényírók sorozatát, s többek között Fáy András, Gyulai Pál, Bródy Sándor műveihez írt bevezetőt.
1904-től többnyire horpácsi birtokán tartózkodott. 1910-ben negyvenéves írói jubileumán ünnepségsorozatot rendeztek, a király a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki, a pesti egyetem díszdoktorává avatta. Ebben az évben megpályázta a máramarosi képviselőséget, de kampányútján megbetegedett, és súlyos tüdőgyulladásban május 28-án Pesten meghalt.
Mikszáth pályája korai szakaszán a romantikához kötődött, majd a XIX. század végének Magyarországáról, annak jellegzetes társadalmi rétegeiről rajzolt hiteles képet. Írásaiban uralkodó az adomázó-társalgási, az élőszót utánozó stílus. Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával. Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság éppoly természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása.
Forrás: http://www.felvidek.ma/
Mikszáth-nap
Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóján egész napos programsorozattal várjuk a Mikszáth-rajongókat.
www.pim.hu/object.29a85d6f-b3c6-432f-a057-423921a805a6.ivy
Amikor Welden táborszernagy a cs. kir. fősereggel megindult vissza, a nyugati határszél felé, Buda várában mintegy 5000 főnyi őrséget hagyott hátra Hentzi vezérőrnagy vezetésével, aki 1848 őszén a szerbek kezére akarta juttatni Péterváradot. Komárom felmentése után Görgey és Bayer József vezérkari főnök tovább akart támadni, Klapka György pedig Buda ostromát indítványozta. Buda bevételét kérte politikai okokból Kossuth is. Úgy vélte ezáltal könnyebben elismertetheti az ország függetlenségét. Az erőviszonyok ismeretében az ostrom indokoltabb volt, mint a támadás folytatása. A Bécs előterében álló cs. kir. hadsereg május 1-jén 75 663 főt számlált, Görgey erői április 23-án a Pestnél álló csapatokkal együtt 45 372 főt tettek ki. Az ostrom mindössze 17 napig tartott, s 248 löveg és több ezer gyalogsági fegyver jutott a magyarok kezére. Elesett a parancsnokló Hentzi is. Ennek emlékére 1992-től ezen a napon ünneplik a Magyar Honvédség Napját.
Megkezdődött a második újkori Nyári Olimpia Párizsban
Franciaország több szempontból is csúcstartó az Olimpiák rendezésének történetében: ez az első ország, ahol kétszer is rendeztek Olimpiát, ahol kétszer is rendeztek Nyári Olimpiát, ahol rendeztek Téli és Nyári Olimpiát is, és Párizs az első város, ahol kétszer is rendeztek Olimpiát. A két dátum 1900. és 1924., a Téli Olimpia helyszíne 1924-ben Chamonix volt. A második újkori nyári Olimpiai Játékokon 21 országból 17 sportág művelői gyűltek össze Párizsban. Az 1319 férfi és 11 női résztvevő 85 versenyszámban mérte össze erejét. A rendezők ezt az Olimpiát sajnos csak a Párizsi Világkiállítás részének tekintették, így se megnyitóünnepség, se záróceremónia nem volt. A 17 magyar induló közül ezen az Olimpián egyedül Bauer Rudolf szerzett aranyérmet, aki diszkoszvetésben 36,04 méteres eredményével érdemelte ki az elsőséget. Dobogós lett még Gönczy Lajos magasugró, aki bronzérmet kapott, valamint Halmay Zoltán úszó, aki két ezüst- és egy bronzérmet gyűjtött.
A linkre kattintva egy egyetemi hallgató munkáját láthatjátok.
Na, ki ismeri fel magát?
picasaweb.google.hu/ari651016/Filmek
Hozzászólások