Sok évtizedes hagyomány szerint a február, a farsang, a bálok, a télűzés időszaka. Az álarcokkal eleinte a telet akarták elijeszteni. Mára viselésük puszta külsőség.
A mai értelemben vett bálok XIV. Lajos nevéhez fűződnek. A Napkirály az első Operabál évében halt meg, 1715-ben. A hazai bálozás, a farsangi rendezvények előremozdításában Mária Terézia szerzett érdemeket. A bálok kezdetben zártkörűek voltak. Egyes társadalmi osztályok, szakmák csak a közéjük tartozókat hívták. F. Dózsa Katalin divattörténész így ír a farsangi bálokról: " Az évad a legtekintélyesebbnek tartott jogászbállal kezdődött.
Utána következett a technikus, a Magyar gazdasszonyok Egyesülete, a Nőképző Egylet, a protestáns, a medikus, a bölcsőde és mentőbál. Általában mindegyik jótékony célú volt. 1873-ban rendezték meg az első atléta-, a XX. század elejétől pedig az igen elegáns Széchenyi és Izabella bálokat. A legelőkelőbb az időnként Budapesten is megtartott udvari bál volt.
A farsangot a kissé bohém, jelmezes művészbál zárta."
A KARNEVÁL szó a carne=hús szóból ered, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg a fogalom a húshagyókeddet jelölte. A "carne vale" jelentése: ég veled hús.
Magyarországon a FARSANG a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom, akárcsak a karnevál, a középkorban a böjttel függött össze. A böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt.
Ha farsang, akkor móka, kacagás, álarcosbál, estély, karnevál, busójárás, fánk és kocsonya. És ami a legfontosabb: vesszen a tél, jöjjön a rügyfakasztó tavasz, a bő termést hozó nyár.
Nincsen farsang fánk nélkül. Legyen csöröge, herőce, vagy nevezzék akár pampuskának.
Két élő történet létezik feltalálásának körülményéről. Az egyik szerint özvegy Krapfenné bécsi pék a kenyértésztát valaki fejéhez szándékozta vágni, ami azonban a kályhán lévő fortyogó zsírba pottyant (Bécsben a mai napig Krapfennek nevezik a fánkot.) Más történet szerint a csemegét már Párizsban feltalálták, csupán akkor lett ismert, amikor egy szerencsés véletlen folytán Marie Antoinette (XVI.Lajos felesége, akit férjével együtt guillotine által kivégeztek a francia forradalom során) egyszer lovaglás közben megkóstolta egy utcai árus portékáját.
A tésztafélék közül a farsanghoz kötődik a rétes is.
Ami a húsételeket illeti, azok igen kiadósak. Elsősorban kocsonyát és disznóhúsból készült fogásokat említhetnénk. Nem csoda, hogy a farsanghoz kapcsolódik a megviselt gyomor "kezelésére" szolgáló korhelyleves, savanyú káposzta. Utóbbit annak idején ingyen adták pár napig a kocsmárosok.
A busójárás minden évben tradícionálisan megrendezésre kerülő, egyedülálló felvonulás, népszokás. Az emberek többsége azonban a művelődési házak, szórakozóhelyek által szervezett bálokon ünnepel manapság. A mulatságokon az elbújdosott tél helyett - jobb híján egymást ijesztgethetik a résztvevők.  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.