Ybl Miklós (1814-1891)
Minden idők talán leghíresebb magyar építésze azok közé a szerencsés emberek közé tartozott, akik hamar rátaláltak a pályára, amelyen kibontakoztathatták tehetségüket. Ybl Miklós a bécsi Polytechnikum elvégzése után már tizennyolc éves korában dolgozni kezdett a kiemelkedő építész, Pollack Mihály, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi alkotójának irodájában. Ybl 1840-től külföldön – Münchenben, majd Itáliában – képezte magát tovább, majd hazatérve Pollack Mihály fiával építész irodát alapított.
Tovább: http://www.varkertbazarinfo.hu/arckepcsarnok-am/32-ybl-miklos-ak
YBL meglévő épületei
http://www.ybl2014.hu/meglevo-epuletei/
a Fővárosi Önkormányzat - Iskolakapun Kívüli Programjának részeként
az Internet Fiesta alkalmából
vetélkedőt szervez budapesti középiskolás csapatok részére.
Bővebben: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/rendezvenyek/?article_hid=24683
A forradalom eseményei:
http://www.altisk-lelle.sulinet.hu/toriweb/egyeb/az%201848-as%20forradalomreszletes.htm

„Az óriásokról tudni kell, hogy réges-régen a hegyekben meg az erdőkben éltek, sziklából volt a válluk, mohából a szemöldökük, és szabadon jártak a világban. Fiatal volt még akkor az emberiség, és az óriások vigyázták az álmát. Nagy viharok idején például felálltak a hegytetőre és megfogták a villámot, nehogy a falvak házaiba csapjon. Máskor meg, amikor sokáig nem esett az eső, kicsavarták a felhőket, hogy az emberek szomjan ne haljanak. Amikor aztán az emberiség cseperedni kezdett, nem kellett már többé vigyázni rá. A világ egyre kisebb lett, az erdők megfogyatkoztak, az óriások pedig beköltöztek a városokba. Nem járhattak többé szabadon, lábuk belegyökerezett a földbe, gerincük lépcsőház lett, szemük ablak, mutatóujjuk villámhárító” – írja Gimesi Dóra varázslatos meséjében. És mi történt ezután? – kérdezzük kíváncsian. – Még most is itt vannak köztünk? Mit csinálnak?
Bővebbet innen olvashattok!
http://www.pagony.hu/tiz-emelet-boldogsag-palyazat
Kemenes Anna (volt diákunk), az ELTE biológia szakos hallgatója, a 7. b osztály számára nagyon érdekes előadást tartott a madárgyűrűzésről.
Ujvári Gergely (volt diákunk) előadását az erdőről, a 8.b osztály érdeklődve figyelte.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) digitalizálta Radnóti Miklós kézírásos hagyatékának egy részét. A kéziratokat a költő özvegye, Gyarmati Fanni 2008-ban ajándékozta az intézménynek.
http://radnoti.mtak.hu/hu/08.htm
Népszerű programmá nőtte ki magát a Váci Krisztina tanárnő által szervezett Workshop.
A legutóbbi találkozás alkalmával Győri Katalin tanárnő számolt be az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatairól.
Hozzászólások