A csesztevei kúria
"...ott a fácskák, melyeket neveltem,
játszani árnyat vonva már felettem,
Állanak gyümölcsben gazdagon."
(Madách Imre: Otthon)
Ma 150 évvel ezelőtt kezdte írni Az ember tragédiája című művét a neves író.
12. évfolyamosok figyelem!
A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésnek ma van az utolsó napja.
.jpg)
30 éve, 1979. február 9-én hunyt el Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, 
gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója (* 1900).
Sok évtizedes hagyomány szerint a február, a farsang, a bálok, a télűzés időszaka. Az álarcokkal eleinte a telet akarták elijeszteni. Mára viselésük puszta külsőség.
A mai értelemben vett bálok XIV. Lajos nevéhez fűződnek. A Napkirály az első Operabál évében halt meg, 1715-ben. A hazai bálozás, a farsangi rendezvények előremozdításában Mária Terézia szerzett érdemeket. A bálok kezdetben zártkörűek voltak. Egyes társadalmi osztályok, szakmák csak a közéjük tartozókat hívták.
Utána következett a technikus, a Magyar gazdasszonyok Egyesülete, a Nőképző Egylet, a protestáns, a medikus, a bölcsőde és mentőbál. Általában mindegyik jótékony célú volt. 1873-ban rendezték meg az első atléta-, a XX. század elejétől pedig az igen elegáns Széchenyi és Izabella bálokat. A legelőkelőbb az időnként Budapesten is megtartott udvari bál volt.
A farsangot a kissé bohém, jelmezes művészbál zárta."
A KARNEVÁL szó a carne=hús szóból ered, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg a fogalom a húshagyókeddet jelölte. A "carne vale" jelentése: ég veled hús.
Magyarországon a FARSANG a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom, akárcsak a karnevál, a középkorban a böjttel függött össze. A böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt.
Ha farsang, akkor móka, kacagás, álarcosbál, estély, karnevál, busójárás, fánk és kocsonya. És ami a legfontosabb: vesszen a tél, jöjjön a rügyfakasztó tavasz, a bő termést hozó nyár.
Nincsen farsang fánk nélkül. Legyen csöröge, herőce, vagy nevezzék akár pampuskának.
Két élő történet létezik feltalálásának körülményéről. Az egyik szerint özvegy Krapfenné bécsi pék a kenyértésztát valaki fejéhez szándékozta vágni, ami azonban a kályhán lévő fortyogó zsírba pottyant (Bécsben a mai napig Krapfennek nevezik a fánkot.) Más történet szerint a csemegét már Párizsban feltalálták, csupán akkor lett ismert, amikor egy szerencsés véletlen folytán Marie Antoinette (XVI.Lajos felesége, akit férjével együtt guillotine által kivégeztek a francia forradalom során) egyszer lovaglás közben megkóstolta egy utcai árus portékáját.
A tésztafélék közül a farsanghoz kötődik a rétes is.
Ami a húsételeket illeti, azok igen kiadósak. Elsősorban kocsonyát és disznóhúsból készült fogásokat említhetnénk. Nem csoda, hogy a farsanghoz kapcsolódik a megviselt gyomor "kezelésére" szolgáló korhelyleves, savanyú káposzta. Utóbbit annak idején ingyen adták pár napig a kocsmárosok.
A busójárás minden évben tradícionálisan megrendezésre kerülő, egyedülálló felvonulás, népszokás. Az emberek többsége azonban a művelődési házak, szórakozóhelyek által szervezett bálokon ünnepel manapság. A mulatságokon az elbújdosott tél helyett - jobb híján egymást 
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, ( Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.
A könyv tömegcikké válása, az analfabétizmus visszaszorulása és az ismeretek terjedése elképzelhetetlen lett volna a könyvnyomtatás nélkül. Csak napjainkban, az internet kifejlesztésével rajzolódik ki egy hasonló médiaforradalom, amely a könyvnyomtatáshoz hasonlóan az élet minden területén képes éreztetni hatását.
A híres Gutenberg Biblia egy részlete:
Hegedűs Tibor  |  |
A Csillagászat Nemzetközi Éve a Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO kezdeményezése.
A világ csaknem valamennyi országa csatlakozott a kezdeményezéshez. E cikk írásakor már 129 (jelenleg 135) országban működik az emlékévvel kapcsolatos eseményeket koordináló nemzeti bizottság (információ: http://www.iya2009.org), és ebből 75 (jelenleg 85) országnak saját tematikus weblapja is van. A magyar szervezőbizottságról és a hazai tervekről a magyarországi hivatalos emlékévi honlapon lehet információkat kapni: http://www.csillagaszat2009.elte.hu.
Okvetlenül érdemes áttekinteni ennek a méltóságteljes, és egyúttal izgalmasnak, eseményekben bővelkedőnek ígérkező évnek a hátterét. Mi áll egy ilyen jelentőségű döntés hátterében, mire kívánja a nyilvánosság figyelmét felhívni, minek állít emléket? Miért pont 2009 lett a csillagászat éve?
A hivatalos alapindoklás szerint a világszerte (iskolai tankönyvekből is) ismert Galileo Galilei éppen 400 évvel ezelőtt fordította távcsövét az égbolt felé, és rövid időn belül olyan felfedezéseket tett, amelyek hatalmas lökést adtak a tudományos gondolkodásnak, elindítva a mai modern természettudományok fejlődését. Könnyen lehet, hogy azidőtájt (esetleg még korábban is) mások is irányították már a Holdra, és az ég egyes fényes égitestjeire akkori kezdetleges távcsöveiket - de a látómezőben feltáruló kép lényegének megértése, mi több: a látottak fontosságának felismerése egyedül Galileié. Ő megfigyeléseivel bizonyította a heliocentrikus világkép helytállóságát, ezzel végképp eldöntve a több évezredes kérdést. Végül pedig - bár ő maga nem értette még a távcső működésének fizikai elvét - a Földtől távoli világok kutatásának kulcsfontosságú eszközének, a távcsőnek a fejlődését is elindította. Kortársaival, és nyomukban egyre több és több tudóssal, lelkes műkedvelővel, kézművessel, majd az évszázadok múlásával egyre jobban széttagolódó, specializálódó mérnöki és ipari ágazatok tucatjai területén dolgozó százak, ezrek munkásságával oly mértékben tökéletesedett ez a különös eszköz, hogy mai képviselőivel már az Univerzum legtávolabbi galaxisainak tanulmányozása, vagy távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése is mindennapossá vált. Tehát úgy is tekinthetjük, hogy ebben az évben a távcső négy évszázados története, és a használatával elért nagyszerű felfedezések előtt is tiszteleg a világ!
175 éve, 1834. február 8-án (a julián naptár szerint: január 27.) született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul: Дмитрий Иванович Менделеев); orosz kémikus, a kémiai elemek periódusos rendszerének felfeldezője és közzétevője; a 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium
(Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét(† 1907).
Ady Endre (Érmindszent, 
1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei is a fejlődést, a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
Vajon hová vesznek fel? Mennyi pontra lesz szükségem?
Hozzászólások